Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy mivel is kellene elkezdeni a blogomat. Szerencsére rengeteg varrás és tűzési munka, illetve kipróbált technika közül válogathatok, de még így sem volt könnyű választani. Mindegyik munka más és mindegyikből tanulhat valamit az ember. Ezen kívül van, akinek valami könnyebben elsajátítható, míg másoknak nehezebben és ugyanez fordítva is igaz.
Ezért végül úgy döntöttem, hogy a számomra legnagyobb, legtanulságosabb és legerőtpróbálóbb projektet fogom Nektek bemutatni. Mivel az egész munkát kétszer is megvarrtam és a projekt a mai napig visszakacsintgat az életemben, ezért nem is lehet egyetlen részben kifejteni a teljes történetét. Úgyhogy kezdjük is ott, ahol mindent szoktunk, a legelején.
Az egész 2015. december végén kezdődött Kathryn Kerr ausztrál foltvarró „365 challenge day” elnevezésű hirdetményével. Egyszerűnek tűnt az egész. Csak regisztrálsz és 1 éven keresztül minden nap kapsz egy kicsi blokkot varrási leírással együtt, teljesen ingyen és az év végére pedig lesz egy szép nagy ágytakaród. Ugye milyen jól hangzik?!
Elismerem, hogy a takaró látványképe nem volt elsőre megnyerő és a körülbelül 20 méternyi anyagmennyiség is bődületesnek tűnt. Ilyenkor azért az ember elkezdi sorolni magában a pro és kontra érveket, hogy tényleg van-e értelme belevágni.
A sok érvelés közepette azonban felsejlett bennem egy gondolat. Ahogy minden háztartásban található egy zacskó tele zacskókkal, úgy minden varrós szobában található egy zsák tele különböző kimaradt, dirib-darab anyagokkal, rongyokkal. Mi más is lebegett volna a szemem előtt, minthogy az anyagszükségleti probléma elhárítva, ráadásul az én hatalmas anyagos zsákom tartalmát végre hasznosítani tudom. Onnantól kezdve eltűnne, nem kellene egyik sarokból a másikba rakosgatni, bővítve folyamatosan a tartalmát, mert hát ilyen kincseket nem dobunk csak úgy ki. Ahogy ezt egy foltos barátném felejthetetlen kulcsmondata is alátámasztja: “Semmilyen anyagot nem dobunk ki ami 2 cm-nél nagyobb.”
Az egész kihívás eszméje végül annyira magával ragadott, hogy egyszer csak azon kaptam magam, hogy a kifogások keresése helyett, már regisztráltam is. Az első gondolatom utána ez volt: EGYÜTT VARRHATSZ A NAGYVILÁGGAL!!!!
Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy mekkora anyagba sikerült belevágni a varrótűmet, de a minden szükséges eszköz (inches vonalzó, negyed inches talp, anyagok) birtokában izgatottan vártam 2016. január első napját.